Koli, suli, hétvége

Eltelt az első hét, és a kolinak vannak olyan tulajdonságai, amit meg lehet szokni, és olyanok is, amit valószínűleg sosem fogok.
Egyre kevésbé idegesít a koedukált zuhanyzó ténye. Rájöttem, hogy mit érdemes vinni magammal és mit nem, mert úgy sem tudom lepakolni... Például a szoba kulcsát nagyon megéri vinni, mert pár perc elég kellemetlen helyzet adódna, ha egy szál törölközőben kéne a portára lemenni, hogy legyen oly kedves a portás kinyitni az ajtót. Ez szerencsére még nem történt meg, de rögvest az első adandó alkalommal a küszöbről fordultam érte vissza. Aztán ott a flakon, amivel az ajtót szoktuk kitámasztani, ha épp csak kiugrunk valamiért. Kezdetben elég sok időt eltotojáztam vele, hogy a megfelelő helyzetbe rúgjam, és nem egyszer az ajtó közben hátba is vágott, mert túl lassú voltam. De így tanul az ember. A sebességet a beléptető rendszernél is növelni kellett, mert itt nem olyan, mint a debreceni kolikban, hogy amilyen sebességgel átmész úgy fordul, hanem picit megnyomod, és fordul magától, aztán ha lassú vagy, seggbe nyom. Arra is rájöttem, hogy ha zuhanyozni akarok és van benn valaki, akkor tök fölösleges bekopogni, mert úgyis fiú van benn... (Legalábbis eddig 100%-osan így volt). Közel van a szoba a zuhanyzóhoz, tehát füleket kinyit, vízcsobogásra koncentrál,  és ha megszűnik, futás...

Amit soha, de soha nem fogok megszokni, az a péntekenkénti buli. Ki volt az az észlény, aki a kolik aljába szórakozóhelyet engedélyezett létesíteni? Kívánom neki, hogy aludjon a hozzá legközelebbi szobában, vagyis hogy próbáljon...

Ami jó a koliban:
-Itt lakik kb mindenki, akit ismerek, és lehet egymásnak segíteni, ha valami nem megy, vagy valami baj  van. És lehet társasozni egymással.
-Olcsó.
-Közel van hozzá a suli, a boltok, minden.
-A WC-be ragasztanak az ajtókra mindenféle verset, és időnként cserélgetik, és akadnak közöttük nagyon jók is.

Ami nem jó:
-Kicsik a szobák, és nagyon hamar elfogy a friss levegő.
-Büdös a szemétledobó.
-Nagyon sokáig hangosak a lakók.
-Az ajtót kívülről csak kulccsal lehet kinyitni.

Hülyét kapok az anyagtudomány labortól. Miért kell még azzal is stresszelni minket, hogy beugró van? Nem gondoltam volna, hogy egyszer inkább azt szeretném, ha zh-t íratnának minden labor előtt.

Hétvégén feljött G. és mászkáltunk kicsit. Felmentünk a Gellért-hegyre, ahol ha nem is az első szembejövő játszótéren, de kiélhettem gyermeki énemet. A legnagyobb csalódásom az volt, hogy folyamatosan foglalt volt az egyik játék, amibe ha belemásztál és elkezdtél futni, akkor forgott. Hordószerű bigyó volt. És folyton benne volt egy rakás kisgyerek... :(

Na, de ideje visszatérni a polimerek makroszkopikus deformációs folyamataihoz, mert valahogy be kéne jutni arra a laborra.