Az első hét után

10 napos hallgatásba burkolóztam. Annyira lemerített a vizsgaidőszak, hogy arra sem volt lelkierőm, hogy betűket lássak. Ehelyett jött a tömény pihenés egy hétig: sorozatnézés, alvás délelőtt, aztán megfogadtam, hogy na ma korábban lefekszek, hogy ne aludjam át a fél napot. Persze hogy semmi sem lett belőle. :D Többek között ezért nem teszek újévi fogadalmat sem. Úgysem tartanám be, akkor meg előzzük meg a lelkiismeret-furdalást. :)

És mi volt még a sorozatokon kívül? Hát haza nem mehettem az allergiám miatt (lassan 2 hónapja csak 24 órát bírtam ki otthon), ezért a várva várt citerázás/hegedülés elmaradt. Ehelyett nekiálltam, és szőttem egy tarisznyát G-nek. Így most már nem mondhatja, hogy nincsen kis táskája, és ha elmegyünk valahova, akkor ezt nem is hozhatja fel mentségül arra, hogy miért akar bepofátlankodni az én táskámba. Főleg, hogy én is élvezem a táska nélküli szabadságot.

A kezdet:

Kicsit később:

A szövéssel végezve:

Becsavarodva:

Készen az enyémmel együtt:

Ezt a nyugis készülődést törte meg a tárgyfelvétel. A Neptunt ismét új oldaláról ismerhettük meg. Eddig ismertük azt a részét, amikor nem engedi felvenni a tárgyakat, nem nyitják meg időben, nem hirdetik meg a tárgyakat, fél perccel nyitás előtt ledob... Most a mi tárgyfelvételünk előtt egy órával volt a BTK-nak, így már nyitás előtt 3 órával sem tudtunk belépni. Nagy nehezen sikerült, és nyitáskor jött az új meglepi: nem enged beiratkozni... No comment!

Az órarendem megint eléggé sűrű, persze ezen fogok ritkítani, mert amilyen egyes tanárok hozzáállása (nem jelenik meg a laboron, de persze elfelejt erről tájékoztatni, azt is megkockáztatom, hogy azt sem tudja, hogy nekünk van labor, vagy a másik elfelejt szólni, hogy nem ott és nem akkor leszünk, mint amit meghirdettek...) Na ezek után leshetik, hogy én legközelebb bemenjek.

Megint demonstrátor vagyok. Most földtudományosoknak tartok labort. Jövőhétre zh-t kell csinálnom nekik.

Egyik este, az egyetemről hazafele ballagván:

És mivel nem bírunk magunkkal, és érezzük a tavaszt (és sajnos a Békás tavat most átépítik), így csak a Botanikus Kert maradt, ahol a lyukas óráinkat elüthetjük a szabadban:

Utóbbi fára egyszer felmásztam. :) Sajnos túl későn vettem észre, hogy mennyi hangya futkos rajta. Kicsit gyorsabban jöttem le, mint terveztem... :D