2014. január 30., csütörtök

Vizsga előtt 3 órával

G: Átmehetek hozzád?
Én: Igen.
G: De biztos nem zavarlak? Te még tanulsz?
Én: Olyan vicces vagy! :D

Ez jól tükrözi mennyi életkedvem van, és mennyire érdekel a minőség menedzsment... :(
Már nagyon álmos vagyok, könyörgöm, legyen már vége!!!

2014. január 29., szerda

Ha holnap felébredek...

A Republic után szabadon: 

Tanulni kéne, de nem akarok,
Csak magam elé sandítgatok,
Mint egy rossz diák, mikor nem hiszi el,
Hogy vizsgázni kell.

A vizsgának vége és álmodom,
Hogy görbülni fog az osztályzatom.
Sírok és csak reménykedek,
Ha felébredek...

Én letörölném a könnyeim(et),
Ha látnám, hogy már görbül a jegy,
Holnap biztos tudni fogom,
Ha felébredek...

||:Ha holnap felébredek,
A távolba révedek.
Nem kellesz nekem,
Többé már sosem,
Jegyzetem!:||

A vizsgának vége és álmodom,
Hogy soha többé nem tanulok,
Ünnepelek és bulizok,
Ha felébredek...

Tanulni kéne, de nem akarok,
Csak magam elé sandítgatok,
Mint egy rossz diák, mikor nem hiszi el,
Hogy vizsgázni kell.

||:Ha holnap felébredek,
A távolba révedek.
Nem kellesz nekem,
Többé már sosem,
Jegyzetem!:||

Gattolina, 2014. jan. 29.

2014. január 28., kedd

Napi agysorvasztás

Az alábbi két képrejtvényt kaptam ma B-től:

Lehet találgatni! :)

"Őszinte öröm"

Örülök neki, hogy egyes emberek annyira ráértek, hogy elgondolkozzanak azon, hogy a dolgozó ebereket mi motiválja, mi ösztönzi a legjobb teljesítmény nyújtására, és ezt még írásba is foglalják. Örülök neki, hogy szépen lassan leesett nekik, hogy az ember nem gép, és vannak különböző elvárásai.
DE KIT ÉRDEKEL???
Ezt egy átlag ember gondolkodás nélkül is tudja. Akkor meg mi a ***************************************************************************************************************************************************************************************************-nak kell egy vegyészmérnök hallgatónak ilyenekre pazarolni az idejét, mikor ezernyi fontosabb dolgot is megtanulhatnék ez idő alatt, és akkor talán nem repítem az egekbe a Debreceni Egyetem laborját...
Na jó, így is csak azt az embert szeretném felküldeni műholdnak, aki kitalálta, hogy ilyet tanuljunk, és aki ilyen formán kéri rajtunk számon ezt a kupac kakit.

Vissza a jövőbe

Tegnap éjjel azt álmodtam, hogy Zs-nek 4-es lett a mai vizsgája, és nekem is  a csütörtöki... Olyan jó érzés fogott el. :) Aztán arra ébredtem, hogy Zs. hazajött és a konyhában motoszkál.
Az álom első fele sajnos nagyon nem jött be... :(
Remélem legalább félig igaz. :D

Mikor lesz már február 5-e???

2014. január 27., hétfő

És én még próbáltam magamban mentegetni...


A fent látható "Drágaszág" (de lehetne akár "Sárgaság" is) több, mint 50 éve "siklik" a debreceni síneken... Pár éve (szerencsére) ugyan kivonták a forgalomból, de tavaly ősszel ismét fel-felbukkantak. Mondanom sem kell, mikor feltűnik a láthatáron, felszakad jó néhány sóhaj a megállóban várakozókból... Az új bevetése óta, mikor még ritkán láttuk újra, gondoltam egy kis nosztalgia nem árthat meg, hiszen mikor kicsi voltam, akkor még csak ez volt. Azóta viszont egyre többet látni a síneken és egyre lepusztultabb állapotban. Szerintem egy életbiztosító társaságnak kitűnő reklám lenne...
Ma is eme remek szerkezettel tartottam hazafelé, mikor hallottam a következő kritikát: "Ez a villamos 30 éve Debrecen szégyene!". Megsajnáltam szegényt, hogy azért ha 50 év után még képes megmozdulni, akkor azért valamit tudhattak, akik csinálták. Alighogy ez megfordult a fejemben, a villamos fékezett egyet a következő megállóban, és az ajtó feletti rész a lendülettől úgy szakadt le, ahogy volt... Ha ott áll valaki és arcon csapja, akkor minimum elveszti az eszméletét...
Az már egyszer biztos, hogy soha többet nem állok az ajtóba.

2014. január 26., vasárnap

Séta

Nagyon szeretem a havat, úgyhogy a mai nap fel voltam dobva. Egész nap esett, és még mindig ezt teszi. Egy analitikai kémiával áttanult nap után pedig nincs is jobb, mint egy kis esti séta a hóesésben. Akármennyire élveztük, hazafele azért szedtük a lábunkat, mert nagyon hideg volt odakinn. :)







2014. január 23., csütörtök

Szomjas laptop...

Előzmények: Olvastam Seholsincslány blogján a laptopos sztorit, és T. tegnap mesélte, hogy nem érdemes kávéval megkínálni a laptopot, mert egy új billentyűzet bele nem két forint... Meg azt is mondta, hogy akar venni egy billentyűzet védőt, és én el is határoztam, hogy nekem is kell, addig pedig óvatos leszek...
Az egész úgy kezdődött, hogy áthívtam G-t vacsorára, hogy segítsen elpusztítani a kajámat. Gondoltam, jól esne egy kis tea is mellé. Nagyon finomra sikeredett.
Vacsi után, miért is ne, mindketten behoztunk a szobába egy-egy bögre teát. Nos, vagy ezt a lépést kellett volna kihagyni, vagy azt, amikor elkezdett csikizni. Én persze rögtön el is kezdtem kalimpálni. Nem csak a laptopom ízlelhette meg a fincsi teámat, de a szőnyeg, az ágy, a takaró, a lámpa, a fotelágy, a pulcsim, a jegyzeteim, amiből tanulok, a telefonom, az egerem és persze jómagam...
Miután meggyőződtem arról, hogy minden működik, hiába terített be mindent egyenletesen a tea, már csak azt sajnáltam, hogy oda a fini tea.
Nyugtatásul pedig egy kis gyertyafényes relaxálás következett. :)

Hajnalban esett a hó, így most 1 cm választ el minket a tavasztól:
Ezzel a bejegyzéssel, teszteltem, hogy tényleg rendesen működik a laptopom, és a képek pedig a telefonom túlélő képességéről tanúskodnak... :)

2014. január 21., kedd

Elegeeem vaaan!!!

A memória megtelt. Kérjük újabb információ (fej)betöltése előtt töröljön elemet...

2014. január 20., hétfő

Toffifee

A tegnapi véletlen orrba rúgásért ma tényleg kaptam egy doboz Toffifee-t. :)
Legközelebb lehet megkérem, hogy rúgjon orrba... :D

2014. január 19., vasárnap

Medve

B: Ami nem öl meg, az megerősít... Kivéve a medve. A medve az megöl.
B: Inkább foglalkozzak a műszeressel!
G: Ha a medve elől menekülsz, az sem egy utolsó gondolat... Kivéve ha elkap!!! :D

2014. január 18., szombat

Miért?

Miért kell állandóan megsértődnie? Én csak tanulni akartam.

Miért nem érti meg, hogy ha tanulnom kell, akkor nem akarom másfél órán keresztül hallgatni a beszámolóját a VV-ről?
Pedig mikor még el sem kezdődött, már akkor is mondtam neki, hogy engem ez nem érdekel, és nem is szeretnék róla semmit sem tudni. Azt is mondtam neki, hogy ha nézi, szeretném ha 2 zárt ajtó is lenne közöttünk.

Miért kell a legrosszabbat gondolni a cselekedeteim mögé?

Miért kell mindenért azt gondolnia, hogy csak azért csinálom, hogy neki tegyek keresztbe?

Miért sértődik meg, ha szeretnék egy kicsit egyedül is lenni?

Miért nem hiszi el, hogy igazán a barátja akarok lenni?

Miért épít falakat maga köré?

Miért hiszi azt, hogy csak rajtam múlik a dolog?

Miért gondolja, hogy képes vagyok nap mint nap áttörni a falait?

Miért vesz mindent támadásnak?

Miért hív föl reggel, ha este már csak falba ütközök?

Miért engedett közel magához, ha most csak ellök?

Miért lök el magától?

Mit csináltam rosszul?

Hol rontottam el?

Miért nem akarja, hogy helyrehozzuk?

Miért gondolkodom még mindig ezen?

Miért nem adtam még föl?

Miért nem hiszi el, hogy én nem akarom bántani?

Miért nem hiszi el, hogy ha ezt folytatja, akkor egy idő után fel fogom adni?

Miért nem gondol bele, hogy így mindenkit el fog lökni magától?

Miért gondolja, hogy nekem könnyebb?

Miért nem olyan, mint régen?

Miért gondolom, hogy én rontottam el?

Úgy érzem, hogy ha így folytatja, a távolságnak inkább örülni fogok, mint tenni ellene?

ÉS MIÉRT MONDTA, HOGY AKKOR TEGYEK IS ÉRTE?

Eddig nem tettem eleget? Ez nem volt neki elég arra, hogy azt érezze, hogy én komolyan gondolom? Nem. De miért?

Ha ez még sokáig így megy, akkor neki lesz igaza, és feladom. :(

2014. január 15., szerda

Első előtti alkalom... :(

Tudom, hogy legalább ketten még mindig tinilánynak tartanak. :) Én ezt nem is bánom, annál jobb, minél tovább fiatal a szívem és a lelkesedésem. :) De ma bebizonyítottam, hogy nem vagyok az. Bizony. Még a tinilányok szintjét sem érem el. Úgy érzem magamat, mint egy kisgyerek, akinek elvették a játékát, pedig még ki sem próbálta. :(
Az egész úgy kezdődött, hogy mikor felkeltem, és lebandukoltam a 3. emeletről, kinyitottam a lépcsőház ajtaját, megláttam, hogy esik az eső. Nem egy ideális időjárás a korizáshoz. De még nem adtam fel a reményt. Csak szemerkélt, és gondoltam a délután még messze van, addig még bármi lehet, különben is, ennyi eső nem árt. Igen ám, de amikor hazaértem, már sokkal jobban esett. Úgy döntöttem, ne vizsgaidőszak kellős közepén kéne jól megfázni, halasszuk el. Majd csodák csodájára az eső elállt, és el is indultunk meghódítani a jeget. Arcomon gyermeki mosollyal bukkantam elő kori-kölcsönző sátor mögül. :) Sajnos rögtön oda is fagyott. De nem a jég miatt... :S Ekkora pofára esést... Szintén nem a jég miatt...
Az eső miatt nem nyitott ki a kölcsönző, így lemaradtam életem első korcsolyázásáról. :(
Már úgy beleéltem magamat, és az utolsó pillanatban mégsem lett belőle semmi. :( Hát nem vagyok vidám, mert nincs túl sok szabadidőm, és amikor van, akkor meg nincs jó idő.
De nem baj. Előtte legalább elmentünk Vele egy cukrászdába, és nagyon fini tükör-zselés sütit majszoltunk. :) Az biztos, hogy abban a cukrászdában fogom még rontani a levegőt. :)
És különben is, megígérte nekem, hogy csak azért is fogunk még az idén hóesésben korcsolyázni! :) És ha Ő megígérte, akkor (elfelejti)esni fog a hó. :D 
Most tehát éhesen, hóesést remélve és újabb szabadidőt keresve búcsúzom. :)

2014. január 14., kedd

Kompenzálás

Ma benn voltam életem első vizsgafelügyelésén. Ráadásul nagyon álmosan, és nagyon fölöslegesen. :D Összesen 3 darab emberkére kellett "vigyázni". De nem baj. Ezzel legalább kompenzáltam valamelyest a december végi igazi "Gattolinás" húzásomat. Elfejetni elmenni egy megbeszélésre, majd este nem megnézni az e-maileket, mert még mindig nem szoktam hozzá, hogy néha jön egy pár olyan, amit fontos lenne rögtön elolvasni, majd jól elaludni másnap, és a tegnapi e-mailt elolvasni másnap fél 3-kor, hogy 2-től eredményhirdetés lesz, légyszi gyere be...
Na ilyet senkinek nem kívánok, és remélem én sem ismétlem meg!

2014. január 12., vasárnap

Lamaziusnak... :)

 ...abban a reményben, hogy életben hagy! :D

Ez az üzenet fogadott ma este a fent említett becses személytől:

Üdv :)
Nem ismersz véletlenül egy Gattolina becenevű leányzót??
Csak mert Debrecenben tanul vegyészmérnöknek szóval még akár ismerheted is :D :D
Amúgy mi újság??
Hogy telt a hétvégéd?? :)
Szép napot most távozom
Sziaaa :)

Azt hiszem, ezennel Lamazius kezében van eme blognak sorsa, mert ha most kinyír, akkor elég rövidre sikeredett... :D

Egyszerűen "imádnivaló..."

Dinoda: Elektronsokszorozócsövek és fotoelektrornos sokszorozók szekunderemiszsziós elektródja, amely a belső elektronok számánál nagyobb számú szekunder elektront emittál.

Egyszerűen imádom, mikor nem értek valamit, rákeresek, és hasonlóan egyszerű fogalom magyarázattal nézek farkasszemet. Ilyenkor van az, hogy leülök sírni egy kicsit, majd "Na jó, ezt nem tanulom meg, "ugorggyunk"!"

2014. január 10., péntek

Szó nélkül

- Itt hagytál egy szó nélkül. :(
- Ne haragudj! :(
- Nem haragszom, csak szomorú vagyok... magányos... és             elhagyatott...
  és kicsi...
  és éhes...
  és fázom...
  És senki sem segít a kis Gattolinának!

2014. január 8., szerda

Álomház

Mostanában nagyon sokat kell(ett) tanulnom. Ilyenkor azonban az ember lánya furcsa szokásokat kezd felvenni. Soron kívül rendet rak, takarít, főz... "Mindjárt tanulok, csak még ezt megcsinálom!" Vagy csak szimplán elmerül egy álomvilágban...
Tegnap az utóbbi verziót választottam. Lehunyta a szememet és elképzeltem álmaim otthonát.
Egy szép, saját tervezésű házat szeretnék. Tágas nappalival, amerikai típusú konyhával, meghitt hálószobával, és pár szoba a lurkóknak. Az épületet félig körülöleli egy kis dombocsoka, mely erdővel van borítva, a másik oldalán pedig egy kristálytiszta tó csillogása vonja magára a figyelmet. A dombról kis patak csörgedez vígan, keresztülszeli bodros medrével a hatalmas udvart, így táplálja a tavat. Az udvar egészen a tó partjától az erdő széléig tart. A parton hatalmas fűzfák lógatják ágaikat. Az egyiken egy hinta is lengedezik. A kertben színes virágok nyílnak, puha a pázsit. A domb aljában konyhakert és gyümölcsös várja az éhes szájakat. A házba lépve az embert elönti a nyugalom. A fa borítás odavarázsolja a természetet, a színes ablakokon beáradó napfény pedig ragyogóvá teszi a nappalit. Télen a kandalló tüze melengeti a lakást. A fürdőben csillogó kád várja, hogy...
Megszólalt az ébresztő. Rájöttem, hogy még mindig Magyarországon élek, így valószínűleg a fent említett képzelgést fölösleges lesz befejeznem. Meg persze a másnapi vizsga tudata is élesen belémhasított:...csőköteges hőcserélő fajtái:
De nem baj, megérte: 5-ös lett a vizsgáááám!!! :D ÉS HOLNAP JÖHET A JÓL MEGÉRDEMELT tanulás. :(

A kezdet

Már régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy blogírásra adjam a fejem. Íme, úgy néz ki, eljött az idő. :)
Vágjunk bele! Kezdetnek megpróbálok rájönni, hogy működik ez az izé... :D